A kor és a gyulladás, plusz a menopauza

A gyulladás a szervezet első számú védekezési mechanizmusa az őt érő fertőzésekkel és sérülésekkel szemben, alapesetben pár napon vagy héten belül megoldódik a probléma. Az akut gyulladás általában egy enyhe, lassan fellángoló folyamat, amely a kiváltó ok elmúltával megszűnik, például egy influenza esetén. Mindezt a szervezetben egy érzékeny egyensúlyi állapot tartja fenn.

A mai, nyugati típusú életmód azonban számos tényezővel befolyásolhatja és felboríthatja ezt az egyensúlyt, például az elhízással, a folyamatos stresszel, a környezetszennyeződéssel, a nem megfelelő étrend és életmóddal, illetve magával az öregedési folyamattal is. Mindezek a tényezők létrehoznak és fenntartanak a szervezetben egy állandósult, alacsony szintű gyulladást, egy folyamatos készenléti állapotot a nem létező veszélyekre. Bár az alacsony szintű gyulladás kapcsán betegnek nem érezzük magunkat, esetenként észre sem vesszük, valójában azonban megnőnek a kockázatok a szív-érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre és egyes idegrendszeri betegségekre egyaránt.

1.Az ismétlődő, folyamatosan fennálló stressz a mindennapokban szintén felelős lehet a gyulladásos folyamatokért. Egy tanulmány kimutatta, hogy súlyos, krónikus fertőzésben szenvedő betegeknél és az őket ápoló egészséges családtagjaiknál egyaránt ugyanolyan mértékben emelkedtek meg a vérben a gyulladást jelző értékek.

2.Az elhízás szintén egy gyulladást generáló „modern” betegség. Kis mennyiségű zsír jelenléte a szervezetben egészséges és szükséges, nem csupán az immunrendszer szabályozásához, hanem az étvágyhoz, a hangulati és az anyagcserefolyamatokhoz is. Amikor a testzsírszázalék eléri a 25-30 %-ot, akkor megbillen az egészséges egyensúly. Nagyobb zsírraktárak nagyobb mennyiségű gyulladáskeltő anyagokat raktároznak (pl. cytokineket), és emiatt különösen a has mélyén, a belső szervek körül található zsírszövetek jelentenek veszélyt, ezért ezt „aktív zsírnak is nevezik”.

3.A cukrokban gazdag élelmiszerek fogyasztása, például édességek, cukorkák, sütemények, reggelizőpelyhek, édesített italok elindíthatják a fogak romlását, a fogíny gyulladásait, amelyek szintén hozzájárulnak a szervezeti gyulladás fenntartásához.

4.Az életkor előrehaladtával jellemzően létrejön egy általános, alacsony szintű gyulladás a szervezetben. Ennek magyarázata a sejtek öregedése során bekövetkező élettani változásokban rejlik  (az elöregedett, ún. "senescent" sejtek eredeti feladatukat ellátni már nem tudják, viszont a szervezet távoli pontjaira vándorolva kóros folyamatokat, például gyulladást indítanak el). A sejtek emellett éveken keresztül felhalmozzák az anyagcsere végtermékeket, az ún. sejthulladékokat, "remnant"-okat, amelyektől a mai korra jellemző folyamatos nagy mennyiségű tápanyagellátás miatt nem kényszerülnek megszabadulni, hulladékeltávolítást nem végeznek, állandó felhasználó üzemmódban vannak. Felszaporodnak az ilyen maradékkal túltelített sejtek és szintén kóros folyamatokon keresztül okoznak károkat.

5.A menopauza megjelenésével, amikor jellemzően csökken és idővel teljesen megszűnik az ösztrogén termelődése, elveszik az ösztrogén anyagcsere szabályozó szerepe. Emellett a zsíranyagcsere szabályozása is felborul, a szervezetben tárolt zsírszövet eloszlása megváltozik, átrendeződés történik a hasi zsírszövet javára (derékban szűkebbek lesznek a ruhák) és a további felesleges kalóriák is inkább itt raktározódnak. Ez az átrendeződés tovább fokozza az idősödéssel járó, egyébként is megjelenő káros, pl. gyulladásos elváltozásokat.

Az állandósult gyulladás az érfalak károsodását okozhatja, megnövelve ezzel az erekben a zsírlekódások, a plakkok kialakulának esélyét, az erek elmeszesedéséhez vezetve. Ennek legsúlyosabb, hirtelen fellépő következményei lehetnek a szívinfarktus és a stroke.

Tanulmányok követtek 300 résztvevőt, stresszhelyzeteknek kitéve, közel 3 éven át. A vizsgálat során azt találták, hogy nemcsak stresszre jellemző agyi aktivitás változás, emelkedett gyulladásos markerek (a CRP és a fehérvérsejtek számának növekedése) voltak mérhetőek, hanem közvetlen kapcsolat állt fenn a szív-érrendszeri betegségek korai stádiumaival is (zsírban gazdag plakkok jelentek meg az artériákban).

A krónikus gyulladás igazoltan megnövelheti a hangulati betegségek, a depresszió előfordulási gyakoriságát. Számos olyan tünet jelentkezik, mint a fáradtság, rossz közérzet, étvágycsökkenés, amely a depresszióra szintén jellemző.

Források:

1.Liberale, L. et al (2022). Inflammation, Aging, and Cardiovascular Disease: JACC Review Topic of the Week. Journal of the American College of Cardiology, 79(8), 837–847. https://doi.org/10.1016/j.jacc.2021.12.017

2.Uyar, B. et al (2020). Single-cell analyses of aging, inflammation and senescence. Ageing research reviews, 64, 101156. https://doi.org/10.1016/j.arr.2020.101156

3.McCarthy, M., & Raval, A. P. (2020). The peri-menopause in a woman's life: a systemic inflammatory phase that enables later neurodegenerative disease. Journal of neuroinflammation, 17(1), 317. https://doi.org/10.1186/s12974-020-01998-9

4.El Khoudary, S. R., Chen, X., Qi, M., Matthews, K. A., Karlamangla, A., Gold, E. B., Harlow, S. D., Thurston, R. C., Joffe, H., Pavlovic, J., & Greendale, G. A. (2025). The Relation between Systemic Inflammation and the Menopause Transition: The Study of Women's Health Across the Nation. The Journal of clinical endocrinology and metabolism. Advance online publication. https://doi.org/10.1210/clinem/dgaf175