Miért a testmozgás a legjobb orvosság?
Nagyszámú újabb kutatási eredmény mutatja, hogy a testmozgás védelmet nyújt a daganatos betegségek, az Alzheimer kór, a depresszió és sok más kóros állapot ellen az eddig ismert pozitív hatásain túl (az elhízás, a cukorbetegség és a szív-, érrendszeri betegeségek megelőzésében).

Már 2009-ben, amikor több, mint 50 000 nőt és férfit vizsgáltak testmozgás kutatók, azt találták, hogy a szív-, és légzőrendszeri fittség hiánya volt a legjelentősebb rizikófaktora a korai halálozásnak. Nagyobb kockázatot jelentett ez, mint az elhízás, a cukorbetegség és az emelkedett koleszterinszint együttvéve, illetve a dohányzás önmagában.
A jó hír ezzel szemben az, hogy még a kis mennyiségű testmozgás is szignifinkánsan javítja az egészséget. Egy másik klinikai utánkövetéses vizsgálattal* igazolták, hogy csupán napi 15 perc közepes intenzitású testmozgás, mint például a tempósabb gyaloglás elég volt a rizikócsökkentéshez az inaktív páciensekkel összehasonlítva.
Milyen mozgásformát válasszunk?
A testmozgás javaslatok szerint minden felnőtt ember számára hetente 2 alkalommal erősítő edzést ajánlott végezni, kiegészítve heti, minimum 150 perc aerob aktivitással, mint például a futás, tempós gyaloglás, úszás, vagy bármi egyéb, ami képes a pulzusszámot egy állandó, magasabb szinten tartani. Az idősödéssel együtt járó izomvesztés mindenkit megérint. 30 éves életkortól nagyjából 5 százaléka veszik el a test teljes izomtömegének 10 évente, majd 70 éves kortól ez a folyamat felgyorsul. Még az izomrostok összetételének aránya is megváltozik, csökken az úgynevezett „gyors rostok vagy nehéz rostok” mennyisége, amelyek rövid ideig tartó, nagy erőkifejtésre képesek. Ezzel szemben nő azoknak a „lassúbb rostoknak” a mennyisége, amelyek kisebb, de tartósabb erőkifejtést tudnak végezni. Az izmok javító funkciója, illetve az a képessége is romlik, hogy minél hatékonyabban hasznosítsák a fehérjéket. Ezeknek a korral járó változásoknak a hátterében a tesztoszteronszint változása és csökkenése, illetve a mozgásokat szabályozó agyi idegsejtek funkciójának romlása egyaránt állhat, melyeket a menopauzális változások is súlyosbíthatnak.
Az elmúlt időszakban csupán a késői életévekre koncentráltak az izomcsökkenés elleni küzdelemben, azonban ma már számos bizonyíték mutatja annak előnyeit, ha egész életünk során figyelünk rá. Konkrét klinikai vizsgálatok erősítik meg:
-
Már heti 1 óra súlyzós edzés 70 %-al képes csökkenteni a szívinfarktus és a stroke kockázatát, függetlenül bármilyen más aerob edzéstől
-
Egy, 100 000 nőt követő vizsgálat alapján azoknál, akik hetente legalább 1 óra izomerősítő edzést végeztek, szignifikánsan csökkent a kockázat a 2-es típusú cukorbetegség** kialakulására
-
A jobb markolóerővel bíró embereknek alacsonyabb a rizikója a szív-érrendszeri betegségekre, a rosszindulatú daganatokra, a demenciára és az idő előtti halálozásra
A bizonytalan járás, szédelgés, elesések, mozgási problémák egészséget gyengítő hatásait is segít megelőzni az izmok erőnlétének megtartása.
Mindezeken túl az izmok a vércukorszint szabályozásában is fontos szerepet játszanak, mivel képesek cukrot felvenni a vérből inzulin segítségével, majd glikogén formájában elraktározni.
Nagyobb izomtömeg nagyobb mennyiségű cukor felvételére és raktározására képes, ami véd a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben. Nagyobb izomtömeg jobb túlélést biztosít a daganatos betegségekben.
Egy másik meglepő haszna az erőnléti edzéseknek, hogy a szervezet kalórifelhasználása a testmozgás időtartamán túl is megmarad, több izom több kalóriát használ el és az megnövekedett energiaigény az edzést követő 3 napon át is fennmaradhat. Heti 2 alkalommal végzett erőnléti edzés egy hónap alatt 5000 extra kalóriafogyasztást jelent, a lakásból való kilépés nélkül is.
A mozgás csökkenő testzsír arányhoz vezet, amelynek következtében csökken a koleszterinszint, a vérnyomás, javul az inzulinérzékenység és a vércukor kontroll. Mindezek a változások csökkentik a 2-es cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét és magyarázzák, hogy az erősebb izomzat miért véd a szívinfarktus kialakulásától.
Az erőnléti edzés igazán nagy előnye, hogy képes a csontépítő sejtek aktivitását megnövelni a csontot leépítő sejtek aktivitásának egyidejű csökkentésével. Ezáltal segít fenntartani, de akár még építeni is egy sűrűbb, erősebb csontozatot. Mindennek megelőző jelentősége van, mivel a kor előrehaladtával csökken a csontállomány és a csontok sűrűsége egyaránt, így fokozódhat a csonttörésekre való hajlam.
Ráadásul az izmok építése az agyat is erősíti, amit szintén számos tanulmány igazolt. Nagyobb markolóerővel és testi erővel rendelkezők jobban teljesítettek a memóriát és a reakcióidőt mérő tesztek során, valamint szóbeli és térbeli felmérésekkel egyaránt. Mindezek alapján a markolóerő a kognitív hanyatlás markereként is alkalmazható. Bár a pontos mechanizmus nem teljesen ismert, de úgy tűnik, hogy az erősítő tréning fokozza számos olyan kémiai vegyület felszabadulását az agyban, amelyek támogatják az idegsejtek egészségét, segítik őket a kommunikációban, növekedésben és a korral összefüggő hanyatlással szemben.
Az izomerő növelése mind a csontokra, mind az agyra gyakorolt előnyös hatásának fontosságát igazolták menopausában lévő nőknél, akik 1 éven keresztül, hetente 1 alkalommal erőnléti edzést végeztek, szignifikáns javulást mértek a kognitív tesztekben azokkal összehasonlítva, akik testtónus növelő mozgást folytattak.

Mennyi a leghasznosabb mozgásmennyiség?
Az optimális ajánlás nagyon széles skálán mozoghat az életkor és egyéb körülmények, például meglévő betegségek, a szív-érrendszer állapota és a testi paraméterek (testtömeg, magasság, testösszettétel) függvényében. A szív mindkét mozgásformához (erőnléti és aerob) struktúrálisan másképpen alkalmazkodik. Az aerob edzés magasan tartja a pulzusszámot, ezzel növelve az izomerőt. A Sportmedicina Amerikai Kollégiuma szerint minden felnőttnek ajánlott lenne erőnléti edzéseket végezni az összes nagyobb izomcsoportra, mint a lábak, csípő, has, hát, mellkas, vállak és karok, legalább heti 2 alkalommal. Ennek során egészen kifáradásig lehet végezni a gyakorlatokat, nem számít, hogy milyen nehéz a súly és mennyi ismétlésszám sikerül, a lényeg az, hogy emelés és erőkifejtés történik.
Ideális a jelenlegi testmozgása?
Források:
*2011-es study Taiwanban, amely több mint 400 000 embert követett átlagosan 8 éven át. Rögzítették a testmozgási szokásokat, illetve a különböző okok miatt bekövetkezett elhalálozásokat.
**2-es típusú cukorbetegség: az inzulintermelés fokozatos kimerülésével, majd az inzulinhatás megszűnésével és ezáltal magas vércukorszintekkel jár; szövődményei a szív-érrendszeri károsodások, ezen belül legsúlyosabbak a stroke és a szívinfarktus
1.Why Exercise Is The Best Medicine. New Scientist Essential Guide N°3, Ch.3, Physical Health and Aging, pp.51-55.
2. ÉMOT - Magyar Életmód Orvostani Társaság „Mozgás receptre” Kongresszusa, 2025. Budapest
3. Isenmann, E. et al (2023). Resistance training alters body composition in middle-aged women depending on menopause - A 20-week control trial. BMC women's health, 23(1), 526. https://doi.org/10.1186/s12905-023-02671-y
4. Cui, M. et al (2021). Grip Strength and the Risk of Cognitive Decline and Dementia: A Systematic Review and Meta-Analysis of Longitudinal Cohort Studies. Frontiers in aging neuroscience, 13, 625551. https://doi.org/10.3389/fnagi.2021.625551